Monoki Kálmán (London, 2012. 08. 09.)

„Ne félj a vihartól, tanulj meg táncolni az esőben!" – szól a magyar kézilabda-válogatott egyik mottója. A világ minden pontjáról összesereglő bloggerek különleges helyszínen, London utcáin igyekeztek eleget tenni a szólásban megfogalmazottaknak...

A billentyűzet püfölés után ezúttal jöhetett egy próbatétel a csúszós utcaköveken. Volt, aki félt, de sokan táncoltak is a zuhogó esőben. A bátrak dacoltak a viharral, a kevésbé bátrak csak a meleg teát kortyolgatták a védelmet nyújtó éttermekben…

„Sportolj okosan” – szól a Samsung Hope Relay kampány jelszava. A megtett kilométerek után adomány jár a rászorulóknak, az esőben botorkáló métergyűjtögetőknek pedig némi bátorító szó. Tíz kilométer után néztünk össze először, aztán kis lábdörzsölés, gyerünk tovább...

Jöhet eső és vihar, Wenlock és Mandeville mosolya örök, a London 2012 Olimpia barátságos kabalafigurái hosszú hetek óta kápráztatják el a londoniakat. A kis félszemű figurák angol rendőrként, bicikliző polgárként, és teáscsészét formázva várják a turistákat.

Húsz kilométernél megérkeznek az első fájások, aztán lassan a tolófájás következik, egymást segítik a sorstársak, de talán együtt is segítünk valakiknek a sétával gyűjtött adományokkal...

Ki hinné, hogy Wenlock városa egykoron a modern olimpia bölcsője volt. A település orvosa sportolásra buzdította a lakókat, majd ösztönzésül versenyeket rendezett az érdeklődőknek. Mandeville szakembereit nem sokat kellett buzdítani, ebből a városból indult a paralimpiai mozgalom 1948-ban.

Harminc kilométernél lekerül a cipő is, a bloggerek azonban tovább lépdeltek...Az esőben Wenlock és Mandeville alakjait keresték. Szimbolikusan persze az olimpiai mozgalom bölcsőjét kutatták, keresték lépésről lépésre…
A számláló 31 kilométernél, a csapat a szállásnál állt meg...A vihar elmúlt, a tánc véget ért...Ugye segítettünk?